A sztereolitográfia (SLA) a legszélesebb körben használt gyors prototípus-készítési technológia. Rendkívül pontos és részletes polimer alkatrészeket tud előállítani. Ez volt az első gyors prototípus-készítési eljárás, amelyet 1988-ban vezetett be a 3D Systems, Inc. Charles Hull feltaláló munkája alapján. Kis teljesítményű, erősen fókuszált UV-lézert használ a háromdimenziós tárgy egymást követő keresztmetszete nyomon követésére egy folyékony fényérzékeny polimer tartályában. Ahogy a lézer nyomon követi a réteget, a polimer megszilárdul, és a felesleges területek folyékonyak maradnak. Amikor egy réteg elkészül, egy szintezőkést mozgatnak a felületen, hogy a következő réteg felhordása előtt elsimítsák azt. A platformot a rétegvastagságnak megfelelő távolsággal (jellemzően 0,003-0,002 hüvelyk) leeresztik, és az előzőleg elkészült rétegek tetejére egy következő réteget alakítanak ki. Ezt a nyomkövetési és simítási folyamatot addig ismételjük, amíg az építés be nem fejeződik. Ha elkészült, az alkatrészt a kád fölé emeljük és leeresztjük. A felesleges polimert letöröljük vagy leöblítjük a felületekről. Sok esetben a végső kikeményedést az alkatrész UV-kemencébe helyezése adja. A végső kikeményedés után a támasztékokat levágják az alkatrészről, és a felületeket polírozzák, csiszolják vagy más módon befejezik.